Farsang - vízkereszttől hamvazószerdáig

Hitélet

FarsangVízkereszttől hamvazószerdáig tart a farsang, a bálok, lakomák, mulatságok, népünnepélyek időszaka. Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárónapja és egyben a farsang kezdőnapja, hamvazószerda pedig már a nagyböjt kezdetét, a lemondások idejét jelzi.

Farsang (Wikipédia cikk) »

Vízkereszt: a farsang kezdete

Vízkereszt napján (január 6.) három eseményt is ünnepelünk, mi nyugati keresztények. Háromkirályok napjának is hívjuk, mert hagyományaink szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár ezen a napon látogatta meg a kisded Jézust. Később ezen a napon keresztelte meg a Jordán folyóban Keresztelő Szent János Jézust, és ez az első csodatétel, a kánai menyegző napja is, amikor is a víz borrá változott.

Vízkereszt: a farsang kezdeteA vízkereszt kifejezésünk a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered, ugyanis ezen a napon a katolikus templomokban vizet szentelnek Jézus megkeresztelkedésének emlékére. A szenteltvizet a hívők hazaviszik/hazavitték, és rontás, betegség ellen fogyasztják/fogyasztották, sőt régebben még az állatokkal is megitatták. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen rajta. A házszentelés hagyománya víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki.

Vízkereszttől kezdetét veszi tehát a mulatozás, móka, maskarázás. Régen az esküvőket is ebben az időszakban tartották, mert a húsvéti böjt időszakában már tilos vigadozni. A nagyböjt kezdetéig tartó farsang idején ismerkedtek a fiatalok, sőt nem egyszer a jövendőbelit is a mulatságokon választották ki. A farsang tehát a párválasztás időszaka, és esküvői szezon is volt egyben.

A farsang gyökerei

A farsang gyökerei az ókorban keresendők.A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatozás néphagyományokon alapszik, erre az időszakra nem esik jelentős vallási ünnep. A farsang gyökereit az ókorban kell keresnünk. A kereszténység térhódítása után eleinte tiltották a pogány szokásokat, majd megtűrték, és így beépült a keresztény kultúrkörbe. A farsang gyökereiA néprajzkutatók szerint az ünnepi szertartások és a különböző népszokások között igen szoros az összefüggés, és idővel annyira eggyé váltak, hogy nehéz szétválasztani a pogány és a keresztény elemeket. A téltemető farsang, a meghaló és újra feltámadó természet ünnepe, de a felnőtté válás, a szerelem, a termékenység és a házasság ünnepe is.

Nálunk, magyaroknál a farsangolás a kereszténység felvétele után néhány száz évvel kezdett csak elterjedni. A farsang szavunk német eredetre utal, de az itáliai hatást sem lehet kizárni. Az évszázadok alatt elterjedt külhoni farsangi szokásokat sikeresen ötvöztük országunk területén élt szláv népek hagyományaival. Az alakoskodás, a maskarákba öltözés, a helyenként vaskos, durva tréfálkozások mind-mind részei a farsangnak. Leghíresebb a Mohács környéki busójárás, de vannak különböző halottas-, betyár- és lakodalmas játékok, és létezett a kakas ütés vagy a gúnár nyakszakítás drasztikus szokása is.

A farsang farka

A farsang farkaA farsang csúcspontja a „a farsang farka”. Ez a farsangi időszak utolsó vasárnapjától húshagyókeddig tart. Ilyenkor mindenki igyekszik még egy nagyot mulatni a szigorú böjt előtt, és ezen a három napon - sok helyen - jelképesen eltemetik a telet. Ilyenkor az átlagosnál jóval gyakrabban rendeznek bálokat, különböző mulatságokat. A kiválasztott leány bokrétáját farsangvasárnapon tűzték a kalapjukba a legények. Farsanghétfőt asszonyfarsangnak is nevezték, mert ekkor az asszonyok férfi módra ihattak, mulathattak. Húshagyókedd (volt) a farsangtemetés napja. „Madzaghagyókedd”-nek is hívták, mert ezen a napon kellett elfogyasztani a madzagon lógó ételeket (szalonna, sonka).

Régen ezen időn túl már nem volt szabad bálokat, mulatságokat szervezni, hiszen a keresztényvilágban elkezdődött a húsvét előtti nagyböjt ideje. Hamvazószerda a 40 napos böjt első napja. A katolikusok ettől a naptól kezdve húsvét vasárnapjáig nem ettek húst és zsírral készített ételeket. A húsvétig terjedő időszakban tilos a vigadalom, mulatozás, lakodalom, a keresztényeknek megtisztult testtel és lélekkel kell várniuk a közelgő ünnepet.

A torkos csütörtök egyesek szerint tévesen éledt újjá hamvazó szerdát követően, hisz ez régen a farsang farkát megelőző csütörtökre esett. Mások szerint a hamvazószerdát követő torkos vagy csonkacsütörtökön még kivételesen el lehetett fogyasztani a maradékot.

Juhász Mária

Farsang 2011 - Bona Dea Családok Átmeneti Otthona »

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

Hogyan segíthetünk?

Ha bármi kérdése vagy kérése lenne, segítséget vagy tanácsot szeretne kérni, igénybe kívánja venni valamelyik szolgáltatásunkat, önkéntesként vagy támogatóként segíteni szeretné munkánkat, keressen bennünket, küldjön egy levelet, faxot vagy egy e-mailt, vagy hívjon bennünket!

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület
Hogyan segíthetünk?

További információ:

Gyakran Ismételt Kérdések »

Sorsunk és Jövőnk Kiemelten Közhasznú Alapítvány
(06 23 545 668 )

info@sorsunk-jovonk.hu »

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

Hitélet

Advent » Farsang » Húsvét » Pünkösd »

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

Sorsunk és Jövőnk Hírlevél

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület Hírlevél a krízishelyzetben lévő családok támogatása témában.





Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

English Magyar