Húsvét

Hitélet

A kereszténység legnagyobb ünnepén Krisztus feltámadását ünnepeljük.A kereszténység legnagyobb ünnepén Krisztus feltámadását ünnepeljük. A húsvét elnevezés a nagyböjt végére utal, hisz negyvennapos önmegtartóztatás után ismét húst vehetünk magunkhoz.

A húsvéti ünnepkör már a nagyböjt első napján, hamvazószerdán elkezdődik, Jézus negyvennapos pusztai böjtjének emlékére. A böjt idején régen többen, ma már kevesebben mondanak le a húsos ételekről, hogy közösséget vállaljanak a Megváltóval, aki az életéről mondott le értünk. A böjt időszaka alkalmat teremt életünk és tetteink átgondolására, hitünk megélésére, elmélkedésre, lelki és testi megtisztulásra.

A húsvét mozgó ünnep, minden évben más-más naptári napon ünnepeljük, de húsvét vasárnapja mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő telihold utáni vasárnap.

Húsvét (Wikipédia cikk) »

Virágvasárnaptól a feltámadásig

Jézus feltámadása előtt egy héttel vonult be Jeruzsálembe, és mivel az emberek pálmaágakkal, virágokkal köszöntötték, ennek a napnak virágvasárnap lett a neve.A Húsvét előtti hetet nagyhétnek nevezzük. Jézus feltámadása előtt egy héttel vonult be Jeruzsálembe, és mivel az emberek pálmaágakkal, virágokkal köszöntötték, ennek a napnak virágvasárnap lett a neve. Magyarországon barkát, a mediterrán országokban pálmaágakat szentelnek ilyenkor a templomban. A nagyhét a húsvét misztériumának megélésére ad lehetőséget. Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, melyet követően Jézus megmosta tanítványai lábát. Az utolsó vacsora a zsidó Pészach (pászka ünnep) előestéjén volt, Jézus is az egyiptomi rabságból történt megszabadulást ünnepelte tanítványaival.

Nagypénteken Isten fiát töviskoszorúval gúnyosan megkoronázták, majd vállán a kereszttel elindult a Golgotára, a Koponya hegyre, ahol keresztre feszítettékA vacsorát követően a Getsemáné kertbe, az Olajfák hegyére mentek, ahol Júdás egy csókkal árulta el mesterét. Jézust elfogták, Pilátus római helytartó elé vitték, aki a zsidó nép kezébe tette a fogoly sorsát. Mivel azt állította, Isten fia, istenkáromlással vádolták és halálra ítélték. Pilátus viszont a tömeg előtt megmosta kezeit, rámutatva, Jézus vére nem az ő kezéhez tapad.

Nagypénteken Isten fiát töviskoszorúval gúnyosan megkoronázták, majd vállán a kereszttel elindult a Golgotára, a Koponya hegyre, ahol keresztre feszítették, majd barlangsírba fektették. Mivel szombat következett, és zsidó hagyomány szerint ilyenkor tilos munkával foglalatoskodni, a kenetvivő asszonyok csak vasárnap hajnalban mentek a sírhoz, hogy a halott körüli teendőket a szokások szerint elvégezzék. Addigra azonban feltámadt, ezért húsvét vasárnap reggelén a keresztény emberek „Feltámadt Krisztus”-sal üdvözlik egymást.

Húsvéti népszokások

Kereszthordozó ünnepA középkori Magyarországon nagypénteken kereszthordozó ünnepet tartottak, melyen a hívők ostorral verték magukat, később e szokás feledésbe merült. Nagypéntek a gyász napja, némák a harangok, régen feketébe öltöztek az asszonyok. Nagyszombat már a feltámadásra készülődés jegyében telik, az emberek sütnek, főznek, és délutántól másnap reggelig feltámadási körmeneteket tartanak a templomokban. Nagyszombaton ismét megszólalnak a harangok, melyek nagycsütörtökön hallgattak el.

Húsvét hétfő a locsolkodás napja volt.Húsvét vasárnap a feltámadás napja, ezért sok helyen ezen a napon pirkadat előtt, gyertyákkal gyülekeznek a templomkertben a hívők, és a napfelkeltével együtt élik meg a feltámadás misztériumát.

Húsvét hétfő a locsolkodás napja volt. A szokás kihalóban van: régen kútból mert friss vízzel, kevésbé régen illatos kölnivízzel, manapság pedig leginkább csak hagyományőrző rendezvényeken öntözik meg a fiúk a lányokat. A locsolás a tojással együtt a termékenységhez kötődő ősi szokás, az új életet szimbolizálja.

Húsvéti ételek

A kalács, a tojás, a sonka és a bárány elmaradhatatlan fogásai a húsvéti asztaloknak.A kalács, a tojás, a sonka és a bárány elmaradhatatlan fogásai a húsvéti asztaloknak. A leghagyományosabb étel a bárány és a tojás. A tojás az élet eredetének, és az újjászületésnek a szimbóluma, míg az áldozati bárány fogyasztásával a Megváltó halálára emlékezünk. Manapság hazánkban kevesebben fogyasztanak bárányt, helyette inkább sonka kerül az ünnepi asztalokra.

Régebben a húsvéti ételeket elvitték a templomokba és az oltárnál a papok megáldották. Ma főleg a görög-katolikusok körében él még e hagyomány, de az ételből csak jelképes mennyiséget visznek magukkal. A kosárkákba mindig tesznek tojást, sonkát, kalácsot, túrót és bort.

Juhász Mária

Húsvéti tojások - Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

Hogyan segíthetünk?

Ha bármi kérdése vagy kérése lenne, segítséget vagy tanácsot szeretne kérni, igénybe kívánja venni valamelyik szolgáltatásunkat, önkéntesként vagy támogatóként segíteni szeretné munkánkat, keressen bennünket, küldjön egy levelet, faxot vagy egy e-mailt, vagy hívjon bennünket!

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület
Hogyan segíthetünk?

További információ:

Gyakran Ismételt Kérdések »

Sorsunk és Jövőnk Kiemelten Közhasznú Alapítvány
(06 23 545 668 )

info@sorsunk-jovonk.hu »

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

Hitélet

Advent » Farsang » Húsvét » Pünkösd »

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

Sorsunk és Jövőnk Hírlevél

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület Hírlevél a krízishelyzetben lévő családok támogatása témában.





Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

English Magyar