A lelki terror háromszor hét oka

Bálint Vera

Bálint Vera: A lelki terror háromszor hét okaNem kell misztikusnak lenni ahhoz, hogy e két szám pozitív erőivel tisztában legyünk. A hármat és a hetet a szerencsések közé sorolja a néphit és a hagyomány, nem beszélve a szorzatukat adó huszonegyről. Pedig amiről most lesz szó, az messze áll Fortuna kegyeitől.

Furcsa belegondolni, hogy a legvadabbul végződő kapcsolat is megélt valaha jobb időket, kezdetben mindegyik az örökkévalóság illúziójába kergette résztvevőit. De a rózsaszín szemüveg egyszer csak kezd bepárásodni, aztán szürke vagy rosszabb esetben A lelki terror háromszor hét oka foltokkal takarja el a látóteret. A kezdeti szívdobbanásokra a végére legfeljebb csak az intenzitásuk emlékeztet, hisz az örömteli szorításokat akkorra már a félelem préselése váltja fel. Ebben a stádiumban már „sóvárog a kés a seb után”. Akár a bántást, akár a szenvedést választja valaki (vagy választatja vele a sorsa) könnyedén ráakad szerepére. Persze, ezek a szerepek keverednek és gyakran helyet cserélnek, amiből aztán a kölcsönös fájdalomokozás bámulatosan széles skálája bontakozik ki.

Hogyan és miért alakul egy szépnek induló kapcsolat ijesztően csúffá? Mikor siklik ki? Mitől válik elviselhetetlenné? Ezek olyan kérdések, amelyekre mindenkinek van a saját életéből válasza, sztorija, története. Kusza szálak csomósodnak kibogozhatatlan gombolyaggá, olyanná, amelyiknél még a legszakavatottabb égi kézműves mester sem képes rálelni a kezdetekre, az összetevőkre és ezek kapcsolatára.

A kapcsolat

Néhány okot azért talán össze lehet szedni. Azonban óvnék mindenkit attól, hogy ezekben a példákban bármiféle kauzalitást is próbáljon felfedezni. Szó sincs matematikai képletről vagy szillogizmusról. Ahány ember, annyi szituáció. És ahány szituáció, annyi érintkezési pont. Olyan egyedi eset mindegyik, mint maga az ember: egyszeri és megismételhetetlen. Ezért legfeljebb csak durva általánosságokra futja gyászos készletünkből.

Ez a leltár persze csak egy sematikus példatár, ami lehet ugyan tipikus, de semmiképp sem teljes. Ráadásul csupán arra világít rá némileg, hogy milyen banánhéjakon csúszhat el egy normálisan induló kapcsolat. Egy, kettő, vagy akár több ehhez hasonló banánhéj általában fel is bukkan a viszonyok rögös útjain. Jobb helyzetekben félresöprik ezeket a tolakodó maradványokat, rosszabb esetben azonban, bizony, ahogy illik, elcsúsznak rajta.

S akkor felbomlik egy kapcsolat, véget ér egy szerelem, meghal egy álom. Ám létezhet még rosszabb is: folytatódik valami, aminek nem kéne folytatódnia. Egy iszonyatosan fontos törvényszerűséget felejtenek el egyesek. Vagy nem is tudtak róla? Nevezetesen: a kapcsolat, ahogy a szó is remekül jelzi, két félnek, elemnek a relációja. Ha az egyik fél kiszáll belőle, akár ténylegesen, akár képletesen, az már nem kapcsolat többé. Annak feltüntetni, és aszerint viselkedni benne ugyanúgy a halálát jelenti a dolognak. Csak éppen, ez egy hosszú, marcangoló kínhalál, az előbbi könnyű átmenethez képest.

Az egyik fél

Abban az esetben, amikor az egyik fél határozottan ki akar lépni a megszokott kettősségből, a másik viszont ugyanilyen határozottsággal ragaszkodik hozzá, alakulhat ki a lelki terrornak nevezett gyötrelem. Azt mondani sem kell, hogy a szituációk felfejthetetlen variabilitással fordulhatnak elő. Azonban az is magától értetődő, hogy végtelenbe nyúló statisztikájuk standardizál.

A másik fél

Méltánytalanság lenne kihagyni a másik felet is, lássuk hát, az ő repertoárjuk miből áll össze. A főszereplők azzal teszik sajátságossá a lelki terror aktusát, hogy senki sem várna el tőlük agresszív magatartást. Ez a rákfenéje az egész ügynek. Ez a legtipikusabb vonása. Olyan emberek gyötrik - sokszor szó szerint - halálra családtagjaikat, akikről akár a legszűkebb pátriája, a közvetlen család sem tételezne fel semmi ilyesmit. Lehet ezt egy speciális skizofrénitásnak nevezni, mondhatjuk zseniális kifelé-adminisztrálásnak vagy ösztönös önvédelmi mechanizmusnak. Ugyanis nem az elnevezés a lényeg, hanem a jelenség, ami mögötte van. S hogy mi van mögötte? Milyen megnyilvánulási formák? A bántás leleményében kifogyhatatlan az ember. Ezért nézzük inkább az ismérveit.

A fenti lista részrehajlónak tűnhet. Azt sugallhatja, mintha egyértelműen a nő lenne az áldozat és a férfi a bűnelkövető. Természetesen meg is fordulhat a helyzet, a férfi is válhat szenvedő féllé, de ez statisztikailag mégiscsak ritkábban fordul elő. Ez indokolja a látszólagos egyoldalúságot.

Nem volt szó az érzelmekről, érzésekről, a szituációkat kísérő pszichés folyamatokról. A szerelmet, a fájdalmat, a szenvedélyt és társaikat mindenki ismerheti könyvekből, filmekből, de ahhoz, hogy a személyiség részévé váljék, át kell élni azokat. Úgy lesz valóság, így csak képzelet. De maradjon is minél több embernek az. Mármint a lelki terror. Egy soha át nem élt, fiktív fantáziavilág. Legyen csak izgalmas krimi mindaz, amit eddig hallott, s amit ezután fog hallani a vallomástevőktől.

Bálint Vera

Bálint Vera: A lelki terror háromszor hét oka

Bálint VeraBálint Vera újságíró, grafológus, középiskolai tanár.

Debrecenben él és dolgozik, s ugyanott, a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-történelem szakán végzett 1984-ben, majd egy évtizedre rá grafológiai diplomát is szerzett. Volt könyvtáros, magyartanár, távoktató, napközis nevelő, grafológus. A Bálint György Újságíró Akadémia debreceni tagozatát 2007-ben fejezte be. Főként az irodalom (olvasás, mozi, színház) és a jóga érdekli.

Ars poeticáját Szepes Máriától kölcsönözte: A világon legfontosabb dolog segíteni, és csak aki kérdez, annak válaszolni.

Bálint Vera: A lelki terror háromszor hét oka

Hogyan segíthetünk?

Ha bármi kérdése vagy kérése lenne, segítséget vagy tanácsot szeretne kérni, igénybe kívánja venni valamelyik szolgáltatásunkat, önkéntesként vagy támogatóként segíteni szeretné munkánkat, keressen bennünket, küldjön egy levelet, faxot vagy egy e-mailt, vagy hívjon bennünket!

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület
Hogyan segíthetünk?

További információ:

Gyakran Ismételt Kérdések »

Sorsunk és Jövőnk Kiemelten Közhasznú Alapítvány
(06 23 545 668 )

info@sorsunk-jovonk.hu »

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

Családon belüli erőszak

Érzelmi erőszak teszt »

Most akkor engem a férjem bántalmaz? » Egy ágyban a gyilkosommal »
Miért maradok az erőszakos férjem mellett » Tűzpiros álomautó »
Bálint Vera: A lelki terror háromszor hét oka » A lelki terrorról objektíven »
Bálint Vera: Szóhorror » Bálint Vera: Fekete »
Shelter-ház az életveszélyből menekülőknek » Te az enyém vagy, azt csinálok veled, amit akarok! »
Urbán Erika: Vallomás a bűnről és a bűnben maradásról » Urbán Erika: Megszólal az áldozat »
Rendőri szemléletváltás a családon belüli erőszakról »

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

Sorsunk és Jövőnk Hírlevél

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület Hírlevél a krízishelyzetben lévő családok támogatása témában.





Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

English Magyar
  
A lelki terror háromszor hét oka - Bálint Vera

A lelki terror háromszor hét oka

Bálint Vera

Bálint Vera: A lelki terror háromszor hét okaNem kell misztikusnak lenni ahhoz, hogy e két szám pozitív erőivel tisztában legyünk. A hármat és a hetet a szerencsések közé sorolja a néphit és a hagyomány, nem beszélve a szorzatukat adó huszonegyről. Pedig amiről most lesz szó, az messze áll Fortuna kegyeitől.

Furcsa belegondolni, hogy a legvadabbul végződő kapcsolat is megélt valaha jobb időket, kezdetben mindegyik az örökkévalóság illúziójába kergette résztvevőit. De a rózsaszín szemüveg egyszer csak kezd bepárásodni, aztán szürke vagy rosszabb esetben A lelki terror háromszor hét oka foltokkal takarja el a látóteret. A kezdeti szívdobbanásokra a végére legfeljebb csak az intenzitásuk emlékeztet, hisz az örömteli szorításokat akkorra már a félelem préselése váltja fel. Ebben a stádiumban már „sóvárog a kés a seb után”. Akár a bántást, akár a szenvedést választja valaki (vagy választatja vele a sorsa) könnyedén ráakad szerepére. Persze, ezek a szerepek keverednek és gyakran helyet cserélnek, amiből aztán a kölcsönös fájdalomokozás bámulatosan széles skálája bontakozik ki.

Hogyan és miért alakul egy szépnek induló kapcsolat ijesztően csúffá? Mikor siklik ki? Mitől válik elviselhetetlenné? Ezek olyan kérdések, amelyekre mindenkinek van a saját életéből válasza, sztorija, története. Kusza szálak csomósodnak kibogozhatatlan gombolyaggá, olyanná, amelyiknél még a legszakavatottabb égi kézműves mester sem képes rálelni a kezdetekre, az összetevőkre és ezek kapcsolatára.

A kapcsolat

Néhány okot azért talán össze lehet szedni. Azonban óvnék mindenkit attól, hogy ezekben a példákban bármiféle kauzalitást is próbáljon felfedezni. Szó sincs matematikai képletről vagy szillogizmusról. Ahány ember, annyi szituáció. És ahány szituáció, annyi érintkezési pont. Olyan egyedi eset mindegyik, mint maga az ember: egyszeri és megismételhetetlen. Ezért legfeljebb csak durva általánosságokra futja gyászos készletünkből.

Ez a leltár persze csak egy sematikus példatár, ami lehet ugyan tipikus, de semmiképp sem teljes. Ráadásul csupán arra világít rá némileg, hogy milyen banánhéjakon csúszhat el egy normálisan induló kapcsolat. Egy, kettő, vagy akár több ehhez hasonló banánhéj általában fel is bukkan a viszonyok rögös útjain. Jobb helyzetekben félresöprik ezeket a tolakodó maradványokat, rosszabb esetben azonban, bizony, ahogy illik, elcsúsznak rajta.

S akkor felbomlik egy kapcsolat, véget ér egy szerelem, meghal egy álom. Ám létezhet még rosszabb is: folytatódik valami, aminek nem kéne folytatódnia. Egy iszonyatosan fontos törvényszerűséget felejtenek el egyesek. Vagy nem is tudtak róla? Nevezetesen: a kapcsolat, ahogy a szó is remekül jelzi, két félnek, elemnek a relációja. Ha az egyik fél kiszáll belőle, akár ténylegesen, akár képletesen, az már nem kapcsolat többé. Annak feltüntetni, és aszerint viselkedni benne ugyanúgy a halálát jelenti a dolognak. Csak éppen, ez egy hosszú, marcangoló kínhalál, az előbbi könnyű átmenethez képest.

Az egyik fél

Abban az esetben, amikor az egyik fél határozottan ki akar lépni a megszokott kettősségből, a másik viszont ugyanilyen határozottsággal ragaszkodik hozzá, alakulhat ki a lelki terrornak nevezett gyötrelem. Azt mondani sem kell, hogy a szituációk felfejthetetlen variabilitással fordulhatnak elő. Azonban az is magától értetődő, hogy végtelenbe nyúló statisztikájuk standardizál.

A másik fél

Méltánytalanság lenne kihagyni a másik felet is, lássuk hát, az ő repertoárjuk miből áll össze. A főszereplők azzal teszik sajátságossá a lelki terror aktusát, hogy senki sem várna el tőlük agresszív magatartást. Ez a rákfenéje az egész ügynek. Ez a legtipikusabb vonása. Olyan emberek gyötrik - sokszor szó szerint - halálra családtagjaikat, akikről akár a legszűkebb pátriája, a közvetlen család sem tételezne fel semmi ilyesmit. Lehet ezt egy speciális skizofrénitásnak nevezni, mondhatjuk zseniális kifelé-adminisztrálásnak vagy ösztönös önvédelmi mechanizmusnak. Ugyanis nem az elnevezés a lényeg, hanem a jelenség, ami mögötte van. S hogy mi van mögötte? Milyen megnyilvánulási formák? A bántás leleményében kifogyhatatlan az ember. Ezért nézzük inkább az ismérveit.