Az agy is megváltozik a nőveréstől

A családon belüli erőszak Magyarországon

Sajtószemle - 2013. november 07.

Az agy is megváltozik a nőveréstől - A családon belüli erőszak MagyarországonA feleségét bántalmazó Balogh Józsefen a világ szeme, mindenki azt várja, lemondott-e már. A bántalmazott nők ügye persze előkerül ilyenkor, de gondolunk arra is, mit él át mostanság Baloghné. Talán az ő életében is állandósult már a stressz, előjött a depresszió, és hippokampusza is zsugorodni kezdett.

A bántalmazott nők hajlamosabbak a depresszióra, szorongásra, poszttraumatikus stresszre, a túlzott alkoholfogyasztásra és az öngyilkosságra, bizonyította több amerikai kutatás. Azok körében, akiket gyerekként és felnőttként is molesztáltak, az ilyen pszichiátriai betegségek kockázata még sokkal nagyobb. Összességében a pszichiátriai esetek harmada hozható összefüggésbe a családon belüli erőszakkal, állítja egy 1998-as összefoglaló tanulmány.

A kutatást ismertető dokumentumból kiderül, hogy a családon belüli erőszakkal

a nők 28 százaléka szembesül élete során,

míg ugyanez a férfiak 18 százalékára igaz. A férfiaknál az erőszak súlyossága és a következményei is enyhébbek. Egy ausztrál felmérés szerint pedig a párkapcsolatukban bántalmazott nők ötször olyan gyakran depressziósok, mint a nem bántalmazottak, és ha a kapcsolat a bántalmazás ellenére még mindig tart, akkor 13-szoros ennek az esélye.

Hogy a bántalmazás miért vezet depresszióhoz, annak jól leírt pszichológiai magyarázata a depresszió állatmodellje és a „tanult tehetetlenség”. Az ezt igazoló kísérletben a patkányokat időnként árammal csípték meg, függetlenül attól, hogy lenyomtak-e egy gombot, hová mentek, mit csináltak. A patkányok eleinte megpróbáltak elbújni, nyomogatni a gombokat, de mivel ezzel semmit sem értek el, egy idő után már csak gubbasztottak a ketrec közepén letargikusan, tűrve, hogy megrázzák őket. Az emberi depresszió hasonlóan hat, az emberi áldozatok is sokszor ugyanígy belenyugodnak a sorsukba.

A lepcses Anettka egyik pillanatról a másikra tökéletesen megnémult. (…) Pár hétre rá megjelentek szemében az első könnycseppek, melyek lassan szánkáztak alá elgyötört arcán. Nem először néztük végig ezt a fokozatos leépülést. Kérdezgettük szegénykét, mi történt, de soha nem válaszolt. Később a kék, zöld és lila foltok is menetrendszerűen tűntek fel a szeme körül. Felrepedt a szája, ragtapasz került a fülére, dudor nőtt a homlokán. Azután sántított, végül a bal kezét begipszelték.

Az Éden tulajdonosa nem tűrt tovább, kirúgta. Anettka térden állva könyörgött, azt mondta, ő kéz és láb nélkül is képes kiszolgálni, a vérében van a szakma, engedje őt a tulaj úr dolgozni. A főnök azt válaszolta, ha ezt a brutális vadbarmot elhagyja, dolgozhat tovább, de kéken-zölden, törött végtagokkal nem tart rá igényt. Anettka feltápászkodott a padlóról, és őszintén bevallotta: – Arra képtelen vagyok. Nem hagyom el soha. Szeretem.

Némán összeszedte a cuccát, és köszönés nélkül távozott.

Soha többé nem láttuk.

(…)

Boldogok voltunk, és sejtelmünk sem volt arról, hogy miközben mi a forró halászlevet kanalaztuk, Anettka negyedik férje a másfél szobás kőbányai bérleményben egy üres Royal vodkás üveggel agyonverte egykori pótanyánkat, a boldogtalan pincérnőt.

Részletek Cserna-Szabó András Szíved helyén épül már a Halálcsillag című regényéből.

Amikor az ember a farkasok elől menekül, teljes gőzzel fut, és nincs kapacitása arra, hogy átgondolja, mi történik vele. Később viszont, amikor már nem kell minden erőforrását a túlélésre koncentrálnia, akkor reflektál a történtekre. Ilyenkor is jelentkezhet a poszttraumás stressz zavar (PTSD), ami a bántalmazás egyik legegyértelműbb és leggyakoribb következménye – mondja Unoka Zsolt, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján működő pszichoterápiás osztály főorvosa. Az, hogy a PTSD pontosan milyen tünetekkel jár, függ az erőszak típusától, erősségétől, az áldozat személyiségétől, és attól, hogy mennyi ideig volt megfélemlítve.

Más hatást válthat ki az egyénből a fizikai, a szexuális (akár már a megjegyzések, fogdosás) és a lelki abúzus (leértékelés, kritika, fenyegetés). Igaz, hogy a PTSD főleg a fizikailag vagy szexuálisan bántalmazottaknál jelentkezik, a mentális sértések következményei tartósabban ronthatják az életminőséget. Ezek ugyanis önértékelési zavarokat okoznak, amik szorongáshoz, depresszióhoz vezethetnek.

Más hatást válthat ki az egyénből a fizikai, a szexuális (akár már a megjegyzések, fogdosás) és a lelki abúzus (leértékelés, kritika, fenyegetés).

Fotó: Ulrich Baumgarten

A trauma alatt sokan úgy védekeznek, hogy teljesen lefagynak, kiürült, elidegenedett állapotba kerülnek, deperszonalizáltnak érzik magukat (nem érzik a testüket, mintha a szellemük nem is lenne benne), sőt derealizáltnak (környezetük távolinak tűnik, mintha egy üvegbura venné körül az egyént). Ha gyakran ismétlődik a bántalmazás, ezek az állapotok egyre meghatározóbbak lehetnek. Sok nő ezért saját magát kezdi bántalmazni, hogy kikerüljön az érzéketlenségből.

A zavart áldozat nem tud szabadulni emlékeitől

Filmjelenetek láttán vagy akár az erőszak szó hallatára a traumához kapcsolódó emlékek, flashbackek, rémálmok üldözik, beáradnak érzelmeibe. A beteget ilyenkor rettegés fogja el, szorong vagy elkeseredetté válik, ingerült és dühös, agresszív lesz, apró ingerekre úgy reagál, hogy azt a környezete furcsának találhatja. Ha kialakul ez a zavar, állandó készültségi állapotban tartja a személyt, aki a folyamatos feszültség miatt nem tud ellazulni vagy elaludni, éjjel gyakran felriad.

Sok esetben kialakul egyfajta elkerülő magatartás is, az áldozatok nem mennek olyan helyekre, amelyek az abúzusra emlékeztetik őket. A szexuális abúzus pedig teljesen képtelenné teheti az áldozatot a későbbi szexuális együttlétre. Ha a nő továbbra is agresszív férjével él, de a korábbi bántalmazás miatt megpróbálja elutasítani a szexet, az újabb bántalmazásokhoz vezethet.

Még az agy is átrendeződik

A BMC Psychiatry idén azt kutatja, hogyan hat a fizikai bántalmazás a nők mentális egészségére. A kortizol nevű stresszhormont vizsgálják az erőszakkal összefüggésben. Egyes kutatók azt állítják, hogy a kortizol pontosabb képet fest a bántalmazottak állapotáról, mint egy pszichiátriai diagnózis.

Még az agy is átrendeződik

Fotó: Matt Cardy

A kortizol szintje normális esetben reggel a legmagasabb, és a nap folyamán folyamatosan csökken. Szintje az egészséges embernél akut stresszhelyzetekben ideiglenesen megemelkedik, és segíti a konfliktusok kezelését az anyagcsere és a kognitív funkciók módosításával. A tartós, krónikus stressz ugyanakkor a stressztengely hiperaktivitásához vezet, vagyis az állandóan magas lesz a kortizolszint. Ennek kimerülése után a végső eredmény a kortizolszint csökkenése, normál napi ingadozásának eltűnése.

A krónikus stressz nemcsak az említett stressztengely működését zavarja össze, hanem az agyunk bizonyos területei is összemennek hatására. Ezek főleg az érzelemszabályozásért, problémamegoldásért felelős agyterületek. A krónikus stressztől a memóriáért felelős agyterület, a hippokampusz mérete és sejtgazdagsága is csökken, míg egy másik agyterületé, az amigdaláé nő. Az amigdala a félelemért és agresszióért felelős terület az agyban, fenyegető eseményekre aktivizálódik és az agy más területeit mozgósítja.

Kissé leegyszerűsítve tehát a krónikus stressz hatására a memóriáért, okos döntésekért és érzelemszabályozásért felelős agyterületek sorvadnak, míg a félelemért és agresszióért felelős terület burjánzik.

Nem mernek segítséget kérni

Az áldozat személyisége erősen befolyásolja, hogy a trauma milyen formában okoz kárt, ezért nincsen olyan, hogy tisztán traumakezelés, mondja Unoka Zsolt. A leghatékonyabb tartós kezelés a pszichoterápia, csoportterápia lehet, ahol az abuzált más áldozatokkal is találkozik. (A klasszikus párterápia viszont nem hat, sőt, egyes kutatások szerint kifejezetten káros, mivel abban a bántalmazó házastárs az áldozattal egyenrangú félként szerepel.) Egyes esetekben gyógyszerek is hatásosak lehetnek kiegészítő kezelésként.

Ilyenkor a legfőbb feladat, hogy az áldozat újra biztonságban érezze magát. „A világ biztonsága, a testi és lelki integritás – ezeket a traumák megkérdőjelezik. A morális biztonság, érzelmi és testi biztonság megrendül, a nő nem bízik már abban, hogy tehet valamit saját maga védelmében”, állítja a szakorvos. Ráadásul gyakran környezete is a traumatizáltat hibáztatja, és az áldozat gyakran elhiszi, hogy vele van a baj. Az intenzív szégyenérzet, az önbecsülés csökkenése a következmény. „El kell érni, hogy az áldozat ne folytassa az önbántalmazást; vissza kell szerezni bizalmát” – mondja a szakember.

Az első lépés azonban, hogy a nő fizikailag biztonságba kerüljön: „Ha nincs biztonság, akkor eleve kérdéses a terápia.” Persze a pszichoterápia arra is irányul, hogy az áldozat ki tudjon lépni szerepéből (például házasságából), a segítés viszont nemcsak a pszi-szakma dolga, hanem jogi és rendőri segítségre is szükség van, mondja a szakorvos.

Hírhedt nőverők

A házasságon belüli nemi erőszak is csak 1997 óta szerepel a Btk.-ban.

Hogy az erőszak áldozatai teljesen vissza tudnak-e illeszkedni a világba, az sok mindentől függ.

Magyarországon nincsenek statisztikai adatok a bántalmazott nőkről; egyes becslések szerint minden ötödik magyar nő, mások szerint minden harmadik áldozat. Feltételezve, hogy minden ötödik áldozat, és ötven százalékuk emiatt lelki sérüléseket is szenved, nem túl rózsás a kép. „Mennyi pszichoterápia áll az ő rendelkezésükre? A közellátásban nem sok” – mondja Unoka. Ráadásul a megfélemlítettek közül sokan nem mernek beszélni az erőszakról, nem mernek segítséget kérni.

A főorvos szerint ahhoz, hogy megszűnjön a családon belüli erőszak, kulturális átalakulás kell. „Megszűnéséhez elérhetővé kell tenni a pszichoterápiát, de jogi, fizikai (rendőri) védelem is kell, hosszú távon pedig az, hogy a társadalom és a kultúra egyértelműen elutasítson minden vélemény, amely szerint az erőszak elfogadható. Az erőszak elutasítását a média minden csatornáján közvetíteni kell, hogy ez ne legyen a férfiak számára vagány, menő dolog, ők is elítéljék egymás között” – mondja a szakember, és hozzáteszi: ezen Magyarországon még nagyon sokat kell dolgozni.

Bánlaki D. Stella

www.index.hu

Az agy is megváltozik a nőveréstől - A családon belüli erőszak Magyarországon

Hogyan segíthetünk?

Ha bármi kérdése vagy kérése lenne, segítséget vagy tanácsot szeretne kérni, igénybe kívánja venni valamelyik szolgáltatásunkat, önkéntesként vagy támogatóként segíteni szeretné munkánkat, keressen bennünket, küldjön egy levelet, faxot vagy egy e-mailt, vagy hívjon bennünket!

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület
Hogyan segíthetünk?

További információ:

Gyakran Ismételt Kérdések »

Sorsunk és Jövőnk Kiemelten Közhasznú Alapítvány
(06 23 545 668 )

info@sorsunk-jovonk.hu »

Sajtószemle

Az agy is megváltozik a nőveréstől » A nő ne provokáljon, tegyen többet a háztartásért! »

Sokkoló idézetek » A magyar öregek nem úsznak a boldogságban » A rendőr felesége »

Családban marad? » Apósom üvöltve dobta ki a fogamzásgátlómat » Verésre szakosodva »

Nők elleni erőszak – gyermekszemmel » Élve eltemetve… van kiút a családi pokolból? »

A magyar családok súlyos titka » Visszalopott boldogság » Gyermekágyi pszichózis »

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

Sorsunk és Jövőnk Hírlevél

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület Hírlevél a krízishelyzetben lévő családok támogatása témában.





Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

English Magyar