Szóhorror

Bálint Vera

Bálint Vera: SzóhorrorElső hallásra túlzásnak tűnhet ez a kifejezés. Azért a szavak nem annyira veszélyesek, hogy holmi horrorral társítsuk azokat- mondhatják némelyek, akiknek kevés a tapasztalatuk e téren. Pedig a szavakkal is előidézhető olyan hátborzongató lélektani hatás, mint amit a legvadabb horror történetekben megszoktunk.

Minden testi erőszakot szóbeli bántalmazás előz meg – állíja a kriminalisztika.

A szóbeli erőszak nem okoz látható sérüléseket, mégis maradandóbb nyomokat hagy az emberben. Legalábbis erre lehet következtetni azokból a kérdőívekből, amiket bántalmazott nők töltöttek ki. Állításuk szerint a verbális bántás ugyanolyan fájdalmas, sőt, fájdalmasabb, mint annak testi változata.

A szóbeli erőszak mindig kivált testi tüneteket (is). Ilyeneket mondtak a bántalmazottak: „megfájdult a gyomrom”, „összeszorult a torkom”, „mintha kést szúrtak volna a szívembe”, „azt hittem, összeroppanok a szavak súlya alatt”. A szakirodalom úgy tartja, hogy „az erőszak onnan ismerhető fel, hogy fájdalmat okoz az áldozatnak.”

A párkapcsolatokban a szóbeli erőszak egyértelműen társadalmi nemi szerepekhez kötött jelenség. Ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy kizárólag férfiak követik el, rengeteg kocsis szájú nőtársunk is van. Tény azonban, hogy a férfiak kimutathatón nagy előnyt szereztek ezen a téren. Másrészt pedig a férfiak nem élnek olyan fajta félelemben a nőkkel szemben, mint amilyenben a nők élnek az erőszakoskodó férfiakkal szemben.

Sok nő nincs is tisztában vele, hogy erőszak áldozata. Abban a téves hitben él, hogy így van ez rendjén, a férfi már csak ilyen, nagy szájú, kicsit durva, olykor szadista, de hát „férfiból van.”

Ez hatalmas tévedés. Először is a férfi-létből nem következik egyenesen az erőszak. Másrészt az erőszak lehajtott fejjel való elfogadása egy rossz társadalmi beidegződés folyománya, aminek már rég lejárt a szavatossága.

Nem árt tudni: „ha az elhangzott szavak vagy az adott attitűd gyengíti, sérti vagy lebecsüli a másikat, akkor már erőszakról beszélünk.” Sőt! „Verbálisan bántalmazó tagadásnak” minősül, ha valaki következetesen „elfelejt” olyan eseteket, amelyek erősen hatottak a másikra. Ha például Jóska az Istennek sem emlékszik arra, hogy az előző szombat estén a sárga földig leordította Juliskát, akkor már ezzel is az erőszak egy fajtáját gyakorolja. Ez azért meglepő, nem?

Mert ebben a pillanatban nők százai kaphatnak a fejükhöz: de hiszen akkor én erőszak áldozata vagyok!

Annak felismeréséhez, hogy lebecsül bennünket valaki, önbecsülés szükségeltetik. Ezt a furcsa ellentétet mindjárt feloldom egy példával. Vegyünk egy klasszikus esetet: egy férfi ordibál egy nővel, pocskondiázza, megalázza. Az a nő, akinek nincs önbecsülése, arra gondol ilyenkor: „Jóska azért kiabál velem, mert rosszul csináltam ezt vagy azt, mert feldühítettem, mert nem tettem kedvére.” Akinek van önbecsülése, az így okoskodik: „Jóska, most rám zúdítja saját dühét. Azonnal szólok neki, hogy hagyja ezt abba, mert így nem lehet viselkedni.”

Vannak nők, akiket úgy ostoroznak megalázó, becsmérlő szavakkal, mintha állatok lennének. A porig alázzák őket, összerombolják minden maradék önbecsülésüket. Olyan lélektani sokkot kapnak ettől, amit igazán soha sem tudnak semlegesíteni.

Senkinek nem kell eltűrnie, ha bántják. Egy filozófus ezt írja: „látni vagy elveszni”. Szerinte ez a két alternatíva létezik a világmegismeréssel kapcsolatban. Ne csukd be a szemed Te sem! Vedd észre, ha bajban vagy, és ne hagyd magad! Ne engedj az erőszaknak utat! Láss és nem fogsz elveszni!

Ha a következő teszt két kérdésére igennel feleltél, akkor már elmondható rólad, hogy erőszak áldozata vagy, voltál.

  1. Partnered hetente többször dühös rád, ingerült veled, pedig Te semmi okot nem adtál és meg is lepődsz minden alkalommal.

  2. Amikor megpróbálsz fájdalmaidról beszélni a társaddal, elutasításra találsz, de legalábbis úgy érzed, hogy nem oldottatok meg semmit. Nem vagy boldog vagy megkönnyebbült egy-egy ilyen beszélgetés után.

  3. A partnereddel szemben gyakran érzed magad frusztráltnak.

  4. Főleg a kapcsolat kommunikációja miatt vagy feszült.

  5. Gyakran eltűnődsz: „Mi velem a baj?”

  6. Gyakran gondolsz arra is: „Önálló embernek tart engem a partnerem”?

  7. A partnered ritkán vagy sohasem osztja meg veled a gondolatait.

  8. Partnered állandóan ellenkező véleményen van, és azt gyakran hangoztatja is.

  9. Sohasem mondtad még partnerednek: „Állíts le magad!” „Ezt fejezd be!”

  10. Amikor beszélni próbálsz partnereddel, ő ideges lesz, és ilyesmiket mond: „Fogalmam sincs, miről beszélsz!”

(Patrícia Evans: Szavakkal verve… című könyve felhasználásával)

Bálint Vera

Forrás: www.fokuszbanano.hu

Bálint Vera: Szóhorror

Bálint VeraBálint Vera újságíró, grafológus, középiskolai tanár.

Debrecenben él és dolgozik, s ugyanott, a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-történelem szakán végzett 1984-ben, majd egy évtizedre rá grafológiai diplomát is szerzett. Volt könyvtáros, magyartanár, távoktató, napközis nevelő, grafológus. A Bálint György Újságíró Akadémia debreceni tagozatát 2007-ben fejezte be. Főként az irodalom (olvasás, mozi, színház) és a jóga érdekli.

Ars poeticáját Szepes Máriától kölcsönözte: A világon legfontosabb dolog segíteni, és csak aki kérdez, annak válaszolni.

Bálint Vera: Szóhorror

Hogyan segíthetünk?

Ha bármi kérdése vagy kérése lenne, segítséget vagy tanácsot szeretne kérni, igénybe kívánja venni valamelyik szolgáltatásunkat, önkéntesként vagy támogatóként segíteni szeretné munkánkat, keressen bennünket, küldjön egy levelet, faxot vagy egy e-mailt, vagy hívjon bennünket!

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület
Hogyan segíthetünk?

További információ:

Gyakran Ismételt Kérdések »

Sorsunk és Jövőnk Kiemelten Közhasznú Alapítvány
(06 23 545 668 )

info@sorsunk-jovonk.hu »

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

Szavakkal verve

Szóbeli erőszak a párkapcsolatokban

Patricia Evans

Patricia Evans: Szavakkal verve - Szóbeli erőszak a párkapcsolatokbanMit tehet egy nő, ha a partnere unos-untalan szóbelileg bántalmazza: leszólja, lekezeli, megalázza őt? Egyáltalán: ha felismeri, hogy egy párkapcsolat nemcsak tettleges, hanem szóbeli bántalmazással is tönkretehető? Hogyan változtathat partnere szavakkal verő, egyszerre védekező és támadó magatartásán? Miként döntheti el, hogy kapcsolata még menthető vagy már nem érdemes több energiát vesztegetnie rá? Ezekre a kérdésekre válaszol ez a könyv, melynek neves amerikai szerzője rendszerezi az olvasó számára a szóbeli bántások, a szavakkal való visszaélés lehetséges változatait, az ilyen problémákkal teli, ám megfelelő tudatossággal még életképessé tehető kapcsolatoktól a végképp mentheteden kapcsolatokig. A TŰZ-HELY KÖNYVEK sorozat a nők és a társadalom, valamint a nők elleni erőszak témáit járja körül. Jelen kötet a sorozat harmadik darabja.

Patricia Evans: Szavakkal verve - Szóbeli erőszak a párkapcsolatokban »

Szavakkal verve »

Patricia Evans: Szavakkal verve - Szóbeli erőszak a párkapcsolatokban

Családon belüli erőszak

Érzelmi erőszak teszt »

Most akkor engem a férjem bántalmaz? » Egy ágyban a gyilkosommal »
Miért maradok az erőszakos férjem mellett » Tűzpiros álomautó »
Bálint Vera: A lelki terror háromszor hét oka » A lelki terrorról objektíven »
Bálint Vera: Szóhorror » Bálint Vera: Fekete »
Shelter-ház az életveszélyből menekülőknek » Te az enyém vagy, azt csinálok veled, amit akarok! »
Urbán Erika: Vallomás a bűnről és a bűnben maradásról » Urbán Erika: Megszólal az áldozat »
Rendőri szemléletváltás a családon belüli erőszakról »

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

Sorsunk és Jövőnk Hírlevél

Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület Hírlevél a krízishelyzetben lévő családok támogatása témában.





Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesület

English Magyar